Régen minden jobb volt – Korunk filmjei, zenéi, tévéműsorai (könyvbemutató)

A szerzőkkel (Balázsy István, Bezsenyi Tamás, Csunderlik Péter, Dékány László, Laska Pál) LÉVAI BALÁZS producer beszélget.

Az eseményre a kerthelyiségben kerül sor, de rossz idő esetén fedett helyre vonulunk, így kérünk minden résztvevőt, hozzon védettségi igazolványt és maszkot. (Természetesen az applikáció is megfelelő a védettség igazolására.)

A kötet a helyszínen és a Kiadó honlapján kedvezményes áron kapható: https://napvilagkiado.eu/termek/regen-minden-jobb-volt/

A kötetről:

Annyi hajlakkot fújtak ki az 1980-as években, amennyi kilyukaszthatta az ózonpajzsot, de a kulturális környezetszennyezés sem volt kisebb. Ma mégis aranykorként gondolhatunk rá, hiszen a röhejes metálzenekarokat a fekete halálként végigsöprő eurodance követte az 1990-es években, majd mátrixos bőrkabátok váltották fel a bikiniket a 2000-es évtizedben, a 2010-es évek DJ-diktatúrájában pedig csoda, hogy nem lett szamizdat kiadvány a Rolling Stone magazin. Ha Nietzsche élne, a rockzenéről is kiállítaná a halotti bizonyítványt, a zene nélküli Music Television és a Marvel-filmeket sorozatgyártó Hollywood mellett. Valahol utat vesztettünk, hogy hol, azt nyomozza a Tilos Rádió Régen minden jobb volt című műsorának BRAVO-ösztöndíjas fiúbandája. Visszatérő hőseikkel egy egész univerzumot építenek, akár George Lucas, kritikáik pedig Lukács Györgyöt idézik, miközben a zene-, film- és televíziótörténet emblematikus produkcióit, legjobb és legrosszabb alkotásait listázzák olasz minőségben, a Miami Vice-tól a Közjátékig, a Varjúdombi meséktől a G. I. Joe-ig, Sabrinától Nicky Minajig és David Hasselhofftól Alekoszig. Traumatikus pillanatok, amelyektől máig rémálmaink vannak, akcióhősök, akiknek a mozdulatait utánoztuk, és jelenetek, amelyek hatására a kocsmai nézeteltérések rendezésének első számú eszközévé vált a nuncsaku. Kultúrtörténeti kalauz és generációs kiáltvány egy kötetben, leöntve jó sok ketchuppal.

A szerzőkről:

BALÁZSY ISTVÁN (1978) – Filmideológus, fejlesztőmérnök és hobbivágó. Természetes közege a nyolcvanas évek politikája és tömegkulturális termékei, amelyek a mai napig alapjaiban határozzák meg mindennapi életünket. Kedvenc rendezője Martin Scorsese, apafiguraként tekint Oliver Stone-ra, akivel azonban ha politizálásba kezdene, perceken belül csapna a helyzet székdobálásba.

BEZSENYI TAMÁS (1988) – Történésznek kriminális, míg kriminológusnak fájóan történészi emlékezettel bíró szellemi szabadfoglalkozású, amely utoljára abban a korban volt hiteles FEOR-kód a KSH-nál, amely időszak egyben a kutatási területe is: a késő Kádár-korszak bűnözéstörténete és a rendszerváltás utáni szervezett bűnözés.

CSUNDERLIK PÉTER (1985) – Szakmája szerint történész, „írói munkássága” részeként film- és tévékritikák szerzője. Képes a Marvel-filmekre is ráhúzni Lukács György A lélek és a formák című művét. Kedvenc filmjei a Sztrájk, a Fekete eső és Az utolsó cserkész, Illés Béla visszavonulása óta nem nézi az NB1-et.

DÉKÁNY LÁSZLÓ (1983) – Videós újságíró, szakmai tanulmányait a TracyTzu Akadémián végezte, kiváló minősítéssel. Kedvenc csapata az L. A. Csődörök, kedvenc étele a joghurt szalonnával. Egy piros baseballsapkáról előbb jut az eszébe Tony Scott, mint Donald Trump.

LASKA PÁL (1979) – Forgatókönyvíró, kiberbiztonsági szakértő. Szakterülete a nyolcvanas- kilencvenes évek popkultúrája. Kedvenc filmrendezője Paul Verhoeven, kedvenc csapata a vesztésre álló, kedvenc műfaja a katarzis.